Gyakori kérdések

2015.06.23.

Van-e bejelentési kötelezettsége az ideiglenesen vagy véglegesen munkavállalás céljából külföldre távozó magyar állampolgároknak?

1. Az állami adóhatóság felé akkor van a magánszemélyeknek bejelentési kötelezettsége, ha korábban saját maga után egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetett, annak hatálya alá a 'T1011 Adat és változásbejelentő lap benyújtásával bejelentkezett.

Amennyiben a magánszemély külföldre távozik, és ott egészségügyi szolgáltatásra szerez jogosultságot, akkor mentesülhet az egészségügyi szolgáltatási járulékfizetési kötelezettség alól. Ebben az esetben az egészségügyi szolgáltatási járulék fizetési kötelezettség megszűnését 15 napon belül az erre a célra szolgáló adat és változásbejelentő lapon (15T1011) kell bejelenteni, amely a NAV honlapjáról letölthető. (http://nav.gov.hu/nav/letoltesek/nyomtatvanykitolto_programok

/nyomtatvanykitolto_programok_nav/adatbejelentok_adatmodositok/15T1011.html)

Ehhez a nyomtatványhoz minden esetben mellékelni kell a más tagállamban fennálló biztosítás igazolását szolgáló okiratot, az ún. A1-es igazolást.

2. Ha a magánszemély a külföldi letelepedés szándékával hagyja el Magyarországot, adóügyeit lezárandó, kérheti a személyi jövedelemadó soron kívüli megállapítását. De ez csak egy lehetőség, nem kötelező ezzel élni, hiszen fő szabály szerint a magánszemélyek jövedelemadójáról az adóévet követő év május 20. napjáig kell bevallást benyújtani.

Ha a magánszemély olyan országba megy dolgozni, amellyel Magyarországnak van adóegyezménye a kettős adóztatás elkerüléséről, akkor az egyezmény szabályait kell alkalmazni. Az adóegyezmények fő szabály szerint úgy rendelkeznek, hogy a munkaviszonyból származó jövedelem abban az államban adóztatható, ahol a munkavégzés történik.

Azt a tényt pedig, hogy valaki Magyarország területét a külföldi letelepedés szándékával elhagyja, bármely járási hivatalnál vagy a konzuli képviselőnél kell bejelenteni.

3. Az a TAJ számmal rendelkező személy, aki

• valamely EGT tagállamban, ill. Svájcban, valamint a Magyarország által kötött nemzetközi egyezmény hatálya alá tartozó államban biztosított, vagy-
• nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerének hatálya alá tartozó magyar állampolgár

köteles a külföldön, ill. a nemzetközi szervezet szociális biztonsági rendszerében létrejött biztosítását és annak megszűnését 15 napon belül bejelenteni a kormányhivatal egészségbiztosítási szakigazgatási szerve felé. Ennek a bejelentésnek a céljára rendszeresített nyomtatván az Országos Egészségbiztosítási Pénztár honlapján (www.oep.hu) érhető el.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal

---

2015.02.26.

Hogyan működik az elektronikus számla?

Elektronikus számla: az a számla, amely a kiállítás és a befogadás pillanatában elektronikus. Mint minden számlára erre is vonatkozik a szabály, hogy megbízható módon biztosítani kell a számla eredetének hitelességét, adattartalma sértetlenségét és olvashatóságát. 

Az egyik ilyen megbízható hitelesítési mód a digitális aláírás, ami tulajdonképpen egy titkosítási eljárás, amellyel hitelesíteni lehet a kiállított dokumentumot. Használatat egyenértékű a kézzel írott-, vagy közjegyző előtt tett aláírással. Az aláírás szerkezete egyértelműen bizonyítja, hogy ki végezte el annak kódolását, és hogy pontosan mely dokumentumot kódolta. Ha valaki átmásolná az elektronikus aláírást egy másik dokumentumra, akkor kimutatható, hogy az áláírás nem valódi. Az elektronikus aláírás azonban nem olcsó.

Törvény nem kötelez arra, hogy a számla sértetlenségét technikai megoldással kellene biztosítani, az elektronikus aláírás alkalmazása csak egy lehetőség a számla eredetének hitelességére, tartalmának sértetlenségére és olvashatóságának biztosítására vonatkozó kötelezettség teljesítésére. 

Az Áfa törvény alapján az elektronikus számla befogadójának beleegyezése szükséges a számára történő e-számla kibocsátásához. Ez a beleegyezés lehet írásos, de megvalósulhat például a kapott számlán szereplő ellenérték kifizetésével történő hallgatólagos beleegyezés által is. A számlázó rendszeren keresztül kiküldött elektronikus számla letöltésével a befogadó automatikusan jóváhagyja az elektronikus számla elfogadását.

A számlabefogadó feladata az elektronikus megőrzés.    

Forrás: www.piacesprofit.hu 

 

---

2014.12.16.

Mi történik, ha a reklám közzétételének megrendelője nem rendelkezik a szolgáltató nyilatkozatával?

A reklámadóról szóló 2014. évi XXII. törvény szerint a reklám közzétételének megrendelőjének kell a reklámadót a vonatkozó számla kézhezvételét követő hónap 20. napjáig bevallania és megfizetnie - de csak a reklám-közzététel havi összesített ellenértékének 2.500.000,- Ft-ot meghaladó része után - ha nem rendelkezik a szolgáltatótól olyan nyilatkozattal, hogy

- az adókötelezettség őt terheli és az adóbevallási, adófizetési kötelezettségének eleget tesz, vagy
- az adóévben reklámadó fizetési kötelezettség nem terheli.

Emellett a nyilatkozattal nem rendelkező, társasági adó hatálya alá tartozó adózóknak a reklám közzétételével összefüggő költségeik/ráfordításaik nem minősülnek a vállalkozás érdekében felmerült kiadásnak, ezért azok összege után társasági adót kell fizetni.

---

2014.11.26.

Ki jogosult öregségi vagy előrehozott nyugdíjra? 

Öregségi nyugdíjra az jogosult, aki:

• betöltötte a rá vonatkozó nyugdíjkorhatárt, 
• legalább 20 év szolgálati időt szerzett, és 
• nem áll biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban.

2010-től a nyugdíjkorhatár az 1952-es születésűekkel kezdve születési évenként fél évvel emelkedik, az 1957-ben születettek nyugdíjkorhatára ennek megfelelően 65 év lesz.

Az emelkedő korhatár születési évjáratonként a következő:

1952-ben született személyek:	62 és fél év
1953-ban	63 év
1954-ben	63 és fél év
1955-ben	64 év
1956-ban	64 és fél év
1957-ben	65 év

Ha valakinek nincsen elégséges szolgálati ideje, akkor nem jogosult nyugdíjfolyósításra. Ha a ledolgozott évek száma nem éri el a 20 évet, de az öregségi nyugdíjkorhatárt elérve a kérelmező rendelkezik minimum 15 év szolgálati idővel, akkor öregségi résznyugdíjt fog kapni.

Az öregségi nyugdíj megállapításának is feltétele a fennálló biztosítási jogviszony alapjául szolgáló jogviszony, pl. munkaviszony megszüntetése. Nem csak a hazai munkavégzés esetén nem állapítható meg az öregségi nyugdíj, hanem az EGT-államban dolgozó, továbbá a szociális biztonsági egyezmény hatálya alá tartozó személynek sem, ha a szerződő államban biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban áll.

Előrehozott nyugdíj 2014:
A korábbi évek törvénymódosításai miatt minden előrehozott nyugdíjba menetelt érintő jogszabályt megszüntetett, így öregségi nyugdíj kizárólag az öregségi nyugdíjkorhatár betöltésekor állapítható meg.

Nők nyugdíja 40 év szolgálati idő után:
Ez a lehetőség 2014-ben is megmaradt, így minden nő öregségi nyugdíjat kérhet, ha rendelkezik 40 év szolgálati idővel, amin belül 32 évet keresőtevékenységnek kell kitennie.

Az öregségi nyugdíjkorhatár elérésekor senkinek sem kötelező nyugdíjba vonulnia, és nincs kötelező végső nyugdíjba-vonulási határidő sem. De természetesen nyugdíj mellett is lehet munkát vállalni.

Forrás: Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság

---

2014.11.26.

 

Hogyan működik az egyszerűsített foglalkoztatás (alkalmi munka)? 

 

Egyszerűsített módon létesíthető munkaviszony:

•  mezőgazdasági, továbbá turisztikai idénymunkára vagy
•  alkalmi munkára.

Idénymunka esetén: azonos felek között a munkaviszony időtartama nem haladja meg egy naptári éven belül a 120 napot.

Alkalmi munka esetén: a munkáltató és a munkavállaló között a munkaviszony:

• összesen legfeljebb 5 egymást követő naptári nap, és
• egy naptári hónapon belül összesen legfeljebb 15 naptári nap, és
• egy naptári éven belül összesen legfeljebb 90 naptári nap lehet. 

 

Közteher-fizetés: 

A munkáltató által fizetendő közteher mértékea munkaviszony minden naptári napjára munkavállalónként:

• mezőgazdasági idénymunka esetén 500 forint,
• turisztikai idénymunka esetén 500 forint,
• alkalmi munka esetén 1 000 forint,
• filmipari statiszta alkalmi munkája esetén 3000 forint.

A munkáltatónak a közteher-fizetési kötelezettségét a tárgyhónapot követő hónap 12-éig kell teljesítenie.

Nyilvántartási kötelezettség:
Szükséges munkaidő nyilvántartás (jelenléti ív) és munkabér elszámolás, vagy ezek helyett csak az egyszerűsített munkaszerződés.

Személyi jövedelemadó:

Nem kell feltüntetni az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevételt a személyi jövedelemadó bevallásában, ha az ebből származó bevétel nem haladja meg a mentesített keretösszeget. (Ha más adóköteles jövedelem sincs, akkor bevallást sem kell benyújtani.)

Mentesített keretösszeg: az egyszerűsített foglalkoztatás naptári napjainak száma szorozva az adóév első napján hatályos kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) napibérként meghatározott összegével.

Amennyiben az egyszerűsített foglalkoztatásból származó bevétele meghaladja a mentesített keretösszeget, a bevallásába - munkaviszonyból származó jövedelemként - csak az azt meghaladó részt kell beírnia.

A filmipari statisztaként végzett alkalmi munkából származó bevételből nem kell jövedelmet megállapítani és bevallást benyújtani.

Társadalombiztosítás:

A munkavállaló az Efo.tv. szerinti foglalkoztatása alapján nem minősül biztosítottnak, csak nyugellátásra, baleseti egészségügyi szolgáltatásra, valamint álláskeresési ellátásra szerez jogosultságot. A nyugellátás számításának alapja napi 500 forint közteher esetén 1370 forint/nap, napi 1000 forint vagy azt meghaladó közteher esetén 2740 forint/nap.

Korlátozás:

Az a munkáltató, aki 300 ezer forintot, vagy ezt meghaladó összegű adótartozást halmoz fel az 500, 1000, illetve 3000 forint összegű közteher és/vagy szociális hozzájárulási adó, szakképzési hozzájárulás, egészségügyi hozzájárulás, rehabilitációs hozzájárulás, valamint az Szja tv. a munkáltatóra előírt adóelőleg tekintetében, további egyszerűsített foglalkoztatásra nem jogosult mindaddig, míg adótartozását ki nem egyenlítette.

Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal, 46. számú információs füzet

---

2014.11.24.

 

Hány évig kell a bizonylatokat megőrizni?

 

Számviteli törvény hatálya alá tartozó adózók:

169. § (1) A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, valamint az azt alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 10 évig köteles megőrizni.

(2) A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), legalább 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon megőrizni.

---

2014.11.17.

Van-e valamilyen korlátozás a készpénzes kifizetésekkel kapcsolatban?

Az Art. 38. § (3a) bekezdése szerint, amennyiben egy pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózó adóköteles tevékenysége keretében egy másik, szintén pénzforgalmi számlanyitásra kötelezett adózónak készpénzes kifizetést teljesít, úgy annak összege nem haladhatja meg a 1,5 millió forintot. Az értékhatárba – a szerződésben meghatározott szolgáltatás vagy termékértékesítés általános forgalmi adóval növelt ellenértéke alapján – az egy naptári hónapban, egymás között teljesített kifizetéseket kell beszámítani. A beszámításnál csak az ugyanazon szerződésből eredő készpénzszolgáltatásokat kell figyelembe venni, függetlenül attól, hogy az a felek között létrejött, vagy pedig egy másik jogalannyal megkötött szerződésen alapul.

A törvényben foglalt előírások megsértése esetén 2013. január 1-jétől – az Art. 172. § (20f) bekezdésének rendelkezése alapján – a kifizetés teljesítője valamint, ha a szabálytalan kifizetést elfogadja, akkor a kifizetés jogosultja is, a készpénzszolgáltatásnak az 1,5 millió forintot meghaladó része után 20% mértékű mulasztási bírságot fizet.

Forrás: A Nemzeti Adó- és Vámhivatal által kiadott 3002/2013. útmutató