Pénztárgép támogatás (2017.01.01.)
Az NGM pénztárgép támogatásáról szóló rendelettervezete a 2017. január 1-jétől újonnan kötelezett vállalkozásoknak 50.000 forintot biztosít a pénztárgépek beszerzéséhez.
A támogatás összege kasszánként 50.000 forint, amelyet a vállalkozások legfeljebb 5 pénztárgépre vehetnek igénybe. Az állami támogatás csak az olyan új, műszaki paraméterekkel bíró, átszemélyesítésre alkalmas, modernizált pénztárgép után jár, amely 2016. november 30-ig kiadott forgalmazási engedéllyel rendelkezik.
A támogatás a 2017. január 1-jétől kötelezetteknek jár, azaz:
- a gépjármű-javítási, karbantartási tevékenységet,
- a gépjárműalkatrész-kiskereskedelmet,
- a motorkerékpár, alkatrész kereskedelmét, javítását,
- a plasztikai sebészeti tevékenységet,
- a diszkó, táncterem működtetését,
- a textil, szőrme mosását, tisztítását, vegytisztítását, vasalását
végzőknek, ill.
- a masszázsszalonoknak,
- a fogyasztó- és karcsúsítószalonoknak,
- a fitnesz-, testépítő kluboknak,
- taxisoknak,
- és pénzváltóknak.
A támogatás iránti kérelmet a Nemzeti Adó- és Vámhivatalhoz lehet majd benyújtani (a rendelet hatálybalépését követő 8. naptól). A kérelem benyújtásának végső (jogvesztő) határideje 2017. március 31-e. A támogatás igénybevétele úgy történik, hogy a vállalkozónak 50.000 forinttal kevesebbet kell fizetnie a pénztárgép megvásárlásakor.
Forrás: www.hvg.hu
2015.09.08.
Illetékmentes a törzstőke emelés tagi kölcsönből
Állásfoglalást kértünk és kaptunk is ez ügyben a NAV-tól:
Tisztelt Adóhatóság!
Könyvelőirodaként egy ügyfelünk ügyében kérjük az Önök állásfoglalását.
Ügyfelünknek megrendelés, bevétel hiányában megnőtt a tagi kölcsön kötelezettsége. Bízva a jövőbeli jobb kilátásokban, nem akarja a cégét megszüntetni, de eleget akar tenni az új Ptk-ban rögzített 3.000.000 Ft törzstőke kötelezettségnek. Ügyvédünkkel is konzultálva felvetődött annak lehetősége, hogy a tag a felé fennálló tagi kölcsönt beapportálva tenne eleget a törzstőke emelésnek.
Kérdésünk, hogy ez az ügylet von-e maga után illetékfizetési kötelezettséget.
Mi úgy gondoljuk, hogy ellentétben azzal az esettel, amikor a tag ellenszolgáltatás nélkül lemond a tagi kölcsönről -amikor is ajándékozási illeték kötelezettség keletkezik- , itt nincs szó ingyenességről, hiszen vagyoni betétet kap cserébe és így nem lép be illeték fizetési kötelezettség sem.
Köszönettel:
4-Tax Kft
Tisztelt Ügyfelünk!
A fennálló tagi kölcsön összegével történő törzstőke-emelés esetében a társaságnak ajándékozási illeték-fizetési kötelezettsége nem keletkezik, tekintve, hogy a követelés ellenérték fejében történő átengedését az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 18.§ (2) bekezdése nem sorolja fel, mint a visszterhes vagyonátruházási illeték tárgyi hatálya alá tartozó ügyletet.
A kft.-nél a törzstőke felemelésének feltétele a társasági szerződés módosítása, a pénzbeli, illetve nem pénzbeli hozzájárulásnak a társaság rendelkezésére bocsátása a Ptk-ban előírt módon és időben, továbbá a törzstőke változásának a cégjegyzékbe történő bejegyzése.
A tőkeemeléssel összefüggő számviteli teendőket (köztük a főbb a könyvelési tételeket) részletesen tartalmazza a 12/2008. Számviteli kérdés.
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság
Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály
Tájékoztatási és Koordinációs Osztály
2015.07.29.
Változás a biztosítottak bejelentésével kapcsolatban
A biztosítottak bejelentésénél, 2016. január 1-től, már nem csak a foglalkoztatásra vonatkozó jogviszony adatait, jogviszony kezdetét, heti munkaidőt, FEOR számot, illetve a biztosított személyes adatait kell feltüntetni, hanem a biztosított végzettségét, szakképzettségét, szakképesítését és az ezt igazoló okiratot kibocsátó intézmény nevét és okirat számát is.
Fontos, hogy a munkáltatónak már a bejelentésnél rendelkeznie kell az új munkavállaló végzettségét igazoló adatokkal, mert enélkül nem lehet a bejelentési kötelezettséget teljesíteni.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Jellemző hibák az SZJA bevallásban
Az eddig tapasztalatok alapján az SZJA bevallások kitöltésénél az alábbi hibákat követik el jellemzően a magánszemélyek, amikre ezért különösen érdemes lehet odafigyelni:
- a visszaigényelhető adót vagy rendelkező nyilatkozatot tartalmazó bevallás esetén nincs kitöltve sem a bankszámlaszám, sem az utalási cím mező;
- az 55. sorban nem kerül feltüntetésre a kifizető által levont adóelőleg;
- kifizető által levont adóelőleg (55.) sor helyett az adózó által befizetett (64.) sor kerül kitöltésre;
- nem, vagy nem megfelelően töltik ki az adózók az eltartottakra vonatkozó 1453-03-as lapot;
- nem jól számolják ki az adózók a családi kedvezmény keretösszegét (1453-A lap 19. sor);
- a 2014-ben megszületett gyermek esetén a várandósságról szóló nyilatkozat nem kerül kitöltésre;
- az adószám nem kerül feltüntetésre a bevalláson (adószámos magánszemélyek esetén is kötelező kitölteni),
- üres bevallás benyújtása (tipikusan a 1453ADÓNYILATKOZAT jelű nyomtatványnál);
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozók járulékokról szóló 1453-14-es mellékletet nem töltik ki, vagy arról hiányzik a TAJ-szám;
- a vállalkozói mellékletek hiánya (jellemzően a tevékenységüket év közben megszüntető egyéni vállalkozók esetén);
- a rendelkező nyilatkozatok esetében a kedvezmény összege helyett a kedvezmény alapjának feltüntetése, továbbá a saját számlaszám szerepletetése az önkéntes kölcsönös biztosító pénztár bankszámlaszáma helyett, illetve a kedvezmény korlátjának figyelmen kívül hagyása (1453-01-es és 1453-02-es lap);
- a lakáscélú hiteltörlesztés kedvezményének érvényesítéséhez a 1453-01-es melléklet nem kerül benyújtásra;
- a különadózó jövedelmek átvezetése nem történik meg a 1453-C lapra,
- a helyesbítés, önellenőrzés téves jelölése a főlapon;
- a bevallást aláírás nélkül nyújtják be az adózók.
Érdemes az interneten elérhető Általános Nyomtatványkitöltő (ÁNYK) program segítségével kitölteni a bevallást. A kitöltést támogató program ugyanis segít abban, hogy a használat során a lehető legkevesebb hibával kerüljön kitöltésre a bevallás, és bizonyos adatokat elegendő csak egyszer kitölteni, a továbbiakban a program „önállóan” számol. Amennyiben az ellenőrzés során piros színnel jelölt hibajel jelenik meg, a bevallásnak tartalmi hibája van, amelyet az adózónak kell javítania. A sárga színnel jelölt figyelmeztetések összefüggésekre hívják fel a figyelmet, ettől a bevallás még beküldhető, azonban célszerű alaposan megvizsgálni annak tartalmát. A kék hiba azonban olyan súlyos hiba, amellyel a bevallás nem kerül elfogadásra.
A 1453 számú bevalláshoz szükséges programok a www.nav.gov.hu honlapon, a „Kiemelt témák” között található „SZJA”feliratra kattintva is letölthetőek.
Forrás: www.nav.gov.hu
2015.03.12.
Megnyílt a foglalkoztatás bővítését szolgáló bértámogatás Debrecenben
A Debreceni Járási Hivatalban megnyílt a foglalkoztatás bővítését szolgáló, hátrányos helyzetű álláskeresőkre és megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására vonatkozó bértámogatás.
A támogatás megpályázásához a munkáltatónak szükség van:
- a leendő munkavállaló adataira
- 30 napnál nem régebbi köztartozásmentességet igazoló lapra (szerepelni kell a köztartozásmentes adatbázisban)
- 30 napnál nem régebbi cégkivonatra
- az aláírási címpéldány "eredetivel mindenben megegyező és hiteles" másolatára
- az eredetivel mindenben megegyező, a kiállítás napja óta nem változott társasági szerződésre
- előző évi mérlegre
- legfrissebb főkönyvi kivonatra
A Debreceni Járási Hivatal (Piac utca 42-48.) ügyfélfogadási ideje:
Hétfő: 08:00-15:30
Kedd: 08:00-13:00
Szerda: 12:00-15:30
Csütörtök: 08:00-13:00
Péntek: 08:00-12:00
2015.02.25.
Betegségek esetén járó személyi jövedelemadó kedvezmény
Az összevont adóalap adóját csökkenti a súlyosan fogyatékos magánszemélynél az erről szóló igazolás alapján a fogyatékos állapot kezdő napjának hónapjától ezen állapot fennállása idején havonta az adóév első napján érvényes havi minimálbér 5 %-ának megfelelő összeg (2015-ben ez havonta 5.250 Ft).
A kedvezményt azok vehetik igénybe, akik a meghatározott betegségek valamelyikében szenvednek vagy valamely fogyatékossággal élnek és ez megállapításra került. A kedvezmény igénybevételére jogosító igazolást a szakambulancia vagy kórházi osztály szakorvosa vagy a jogosultságot megállapító orvosi dokumentáció alapján a beteg háziorvosa állítja ki.
A fogyatékosságok és betegségek fő csoportjai a következők:
- hallási fogyatékosság
- mentális és viselkedészavarok
- látási fogyatékosság
- mozgásszervi fogyatékosság
- pervazív fejlődési zavarok (pl: autizmus, Asperger szindróma)
- schizophrenia, schizotypiás és paranoid zavarok
- daganatos megbetegedések egyes fajtái
- mesterséges testnyílással élő személy
- súlyos szervi károsodással járó immunbetegségben szenvedő
- emésztőrendszer betegségeinek egyes fajtái (pl: Chron-betegség)
- ritka betegségek bizonyos típusai (pl: Huntington-kór)
- egyes endokrin és anyagcsere betegségek (pl: diabetes, nem-inzulin-dependens cukorbetegségek)
- veleszületett enzimopátiák (anyagcsere megbetegedések)
- hemodialízis vagy peritoneális dialíziskezelésre szoruló végállapotú veseelégtelenségben szenvedő
- krónikus légzési elégtelenségben szenvedő
- veleszületett és szerzett szívbetegségben szenvedő
- egyéb fejlődési rendellenességgel születettek (pl: Down-szindróma)
A magánszemélynek le kell adnia egy nyilatkozatot a munkáltatónak/kifizetőnek és a kedvezményt a súlyos fogyatékosságról szóló orvosi igazolás/határozat alapján lehet igénybe venni. Az igazolást vagy a határozatot nem kell csatolni a leadott nyilatkozat mellé, de az adott évre vonatkozó adóbevallással együtt öt évig meg kell őrizni.
A nyilatkozaton a fogyatékos állapot kezdő napját az orvosi igazolás alapján kell feltüntetni, mely alapján a kedvezmény a kezdőnap hónapjában már figyelembe vehető. Ha az állapot ideiglenesen áll fenn, akkor a kedvezmény a fogyatékos állapot megszűnésének hónapjában vehető igénybe utoljára.
Amennyiben a fogyatékos állapot ideiglenesen áll fenn, az arról szóló ideiglenes igazolást évente kell kiállítani.
A jogosult magánszemélyek, amennyiben évközben a havi adóelőleg megállapításakor nem érvényesítette személyi kedvezményét, személyi jövedelemadó bevallásban az éves adóelszámoláskor még lehetősége van azt igénybe venni. Ha a magánszemély mégsem vette igénybe a kedvezményt, amire jogosult, akkor azt az orvosi igazolás alapján személyi jövedelemadó bevallásának önellenőrzésével, visszamenőlegesen 5 évre visszaigényelheti, legfeljebb a megállapított és megfizetett adó mértékéig.
Forrás: HR Portal
2015.01.30.
Adategyeztetést indított az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF)
Adategyeztetési eljárását kezdett meg a nyugdíjbiztosítási főigazgatóság azért, hogy a néhány éven belül
nyugdíjba vonulók tisztában legyenek azzal, hogy a nyilvántartás szerint
mennyi szolgálati idejük és milyen kereseti adatai vannak.
A szolgáltatás célja, hogy ha az ügyfél szerint a nyilvántartás hibás
vagy hiányos, akkor még az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt javítani
tudják a hibát. Első körben az 1955-1959 között születettek
eljárását folytatják le. Az eljárást nem kell kérelmezni, a hivatal maga
gyűjti össze az adatokat és értesíti az ügyfelet, hogy a foglalkoztatók
adatszolgáltatásai alapján mi szerepel a nyilvántartásban.
Az ügyfeleknek figyelniük kell, ugyanis sok érintettnek több év szolgálati ideje nem szerepelt a
nyilvántartásban. Több esetben nem számították be a szolgálati időbe a diákként végzett nyári munkát, a felsőfokú tanulmányt vagy a sorkatonai szolgálatot.
Fontos minden jogszerző munka
összeszedése, több esetben előfordult ugyanis, hogy néhány nap alkalmi
foglalkoztatás is “évet adott”, és minden elismert teljes év után két
százalékkal emelkedett a nyugdíj összege.
Forrás: www.dehir.hu
2015.01.12.
Minimál bér alakulása 2015-ben
Megjelent a Kormány 347/2014. (XII. 29.) Korm. rendelete a kötelező legkisebb munkabér (minimálbér) és a garantált bérminimum megállapításáról:
1. § A rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és munkavállalóra.
2. § (1) A teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló részére megállapított alapbér kötelező legkisebb összege (minimálbér) a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 105 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 24 160 forint, napibér alkalmazása esetén 4830 forint, órabér alkalmazása esetén 604 forint.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottaktól eltérően a legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 2015. január 1-jétől havibér alkalmazása esetén 122 000 forint, hetibér alkalmazása esetén 28 080 forint, napibér alkalmazása esetén 5620 forint, órabér alkalmazása esetén 702 forint.
(3) Teljesítménybérezésnél a teljesítménykövetelmények százszázalékos és a teljes munkaidő teljesítése esetén a teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállaló havi munkabérének (tiszta teljesítménybér, illetve garantált bér és teljesítménytől függő mozgóbér együttes)
a) (1) bekezdés szerinti kötelező legkisebb összege 2015. január 1-jétől 105 000 forint,
b) (2) bekezdés szerinti garantált bérminimum összege 2015. január 1-jétől 122 000 forint.
(4) Az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt, ha a teljes munkaidő napi 8 óránál
a) hosszabb [a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 92. § (2) bekezdése], arányosan csökkentett mértékben,
b) rövidebb [Mt. 92. § (4) bekezdése], arányosan növelt mértékben kell figyelembe venni.
(5) Részmunkaidő esetén
a) az (1)–(3) bekezdésben meghatározott havi, heti és napi bértételt a munkaidő eltérő mértékével arányosan
csökkentve,
b) az (1) és a (2) bekezdésben meghatározott órabértételt az ott szereplő összeggel, illetve annak (4) bekezdés szerint arányosan változó összegével kell figyelembe venni.
3. § (1) Ez a rendelet 2015. január 1-jén lép hatályba.
2014.12.18.
A fordított adózás 2015. januárjától egyes acélipari termékekre is kiterjed
2014.12.15.
Elmaradt kamarai hozzájárulások
A kamarai törvény értelmében a gazdálkodó szervezeteknek 2012. január 1.
óta nyilvántartásba vételi kötelezettségük van, évente 5 ezer forintos
kamarai hozzájárulást kell fizetniük. A fizetéssel azonban sok cég elmaradt. A kamarai hozzájárulás köztartozásnak minősül, ezért az adóhatóság
inkasszót bocsát ki, amely az elmaradás mértékétől függően akár több
tízezer forint plusz terhet is jelenthet a vállalkozásoknak.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) az elmaradt kamarai hozzájárulásokat, végrehajtási eljárás keretében, először a 2012 óta nem fizető
cégek számláiról emeli le. A kamara arra kéri a vállalkozások
vezetőit, hogy ellenőrizzék az eddigi befizetéseket, és az esetleges
elmaradásokat mielőbb rendezzék, hogy elkerüljék az adóhatósági eljárások plusz terheit.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Forrás: www.piacesprofit.hu
2014.12.11.
Pénztárgép használatra kötelezett adóalany számlakibocsátáshoz kapcsolódó adatszolgáltatási kötelezettsége
2015. január 1-jétől kezdődően valamennyi pénztárgép használatra kötelezett olyan adóalany, aki/amely bizonylatadási kötelezettségét online pénztárgéppel történő nyugtaadás helyett számla kibocsátásával teljesíti (ideértve azokat is, akik korábban mentesültek az adatszolgáltatási kötelezettség alól), köteles az általa e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott valamennyi számláról adatszolgáltatást teljesíteni az adóhatóság felé.
Az adatszolgáltatási kötelezettségnek úgy lehet eleget tenni, hogy az e tevékenységhez kapcsolódóan kibocsátott számlák keltét, sorszámát, a vevő nevét és címét, továbbá az ellenérték adót is tartalmazó összegét, adómentesség esetén az ellenérték összegét a számla kibocsátásának keltét alapul véve, naponkénti bontásban, havonta, a tárgyhónapot követő hónap 15. napjáig, elektronikus úton meg kell küldeni az állami adóhatóságnak.
Az adatszolgáltatási kötelezettséget azon számlák vonatkozásában kell először alkalmazni, amelyek kibocsátása 2014. december 31-ét követően történik.
Forrás: Nemzeti Adó- és Vámhivatal
2014.12.04.
Egészségügyi szolgáltatási járulék
Egészségügyi szolgáltatási járulék fizetésére kötelezett:
- a kiegészítő tevékenységet folytató egyéni vállalkozó,
- a kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó után a társas vállalkozás,
- az a belföldi személy, aki nem biztosított és egészségügyi szolgáltatásra sem jogosult.
A központi költségvetés fizeti egyes személyek egészségügyi szolgáltatási járulékát. Ilyenek például a terhességi-gyermekágyi segélyben, gyermekgondozási díjban, baleseti táppénzben, baleseti járadékban részesülők, a saját jogán nyugdíjban, hozzátartozói nyugellátásban, rehabilitációs járadékban, mezőgazdasági járadékban, gyermekgondozási segélyben, megváltozott munkaképességű személyek ellátásában, rokkantsági járadékban részesülők, stb.
A központi költségvetés a felsoroltak közül csak azok után fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot, akik nem minősülnek foglalkoztatottnak, vagy kiegészítő tevékenységet folytatónak. Vagyis, ha valaki például saját jogú öregségi nyugdíjas, de mellette egyéni vállalkozóként is tevékenykedik (kiegészítő tevékenységet folytató), akkor nem a költségvetés, hanem a kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozó fizeti meg az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
2015. január 1-től az egészségügyi szolgáltatási járulék havi 6.930 forintra (napi összege 231 forintra) emelkedik, a 2014-ben fizetendő 6.810 Ft/hó összegről.
Felmerülhet a fizetési kötelezettség eltörlésének lehetősége, mégpedig szociális rászorultság miatt.
Egészségügyi ellátásra jogosult a szociálisan rászorult személy. Neki nem kell a járulékot fizetnie.
Az adózó kérelmére indult eljárásban a járási hivatal az egészségügyi szolgáltatás igénybevétele céljából annak a személynek állapítja meg szociális rászorultságát,
- akinek családjában az egy főre jutó havi jövedelem az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 120%-át (34 200 forint),
- aki egyedül élő és jövedelme az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 150%-át (42.750,- Ft) nem haladja meg, és családjának vagyona nincs.
A szociális rászorultság igazolásáról a járási hivatal hatósági bizonyítványt állít ki. A bizonyítvány hatálya 1 év. A hatósági bizonyítvány tartalmazza a rászoruló személy nevét, lakcímét, társadalombiztosítási azonosító jelét, a rászorultság tényét, valamint az igazolás hatályát. A bizonyítvány a már hivatkozott feltételek fennállása esetén ismételten kiállítható. A szociálisan rászorult személyekről a járási hivatal nyilvántartást vezet és a külön jogszabály szerint bejelentési kötelezettséget teljesít az egészségbiztosítási szerv felé.
Forrás: www.adoforum.hu
2014.12.02.
Adományozással kapcsolatosan kaptunk állásfoglalást a NAV-tól
Kérdésünk: Könyvelő iroda vagyunk és egy ügyfelünk ügyében kérünk Önöktől állásfoglalást.
Ügyfelünk egy közhasznú alapítvány, mely áfa szempontból alanyi mentes.
Az alapítvány célja egy adott iskolában tanuló gyerekek nevelésének,
oktatásának, szabadidős tevékenységének, versenyeken való részvételének a
támogatása.
Ezen célt szeretné oly módon is megvalósítani, hogy a számára
vállalkozások által adományozott tárgyi eszközöket (fotelek, asztalok,
székek, ülőgarnitúra, polcos elem) térítés nélkül átadná az adott
iskolának. Úgy gondoljuk, hogy az Áfa tv. 259.§.-ban megfogalmazott
közcélú adomány feltételének megfelelünk, mivel azt az alapítvány célja
szerint hasznosítaná, másrészt kiállítottuk az adományozó vállalkozások
felé a szükséges igazolásokat.
Kérdésünk: Ez az ügylet áfa fizetési kötelezettséget von-e maga után
mind az adományozó vállalkozások, mind az alapítvány, mind pedig az
iskola szemszögéből?
Köszönettel: 4-TAX KFT
Ezt a választ kaptuk:
Tisztelt Ügyfelünk!
Az Áfa tv. vonatkozó fogalmi meghatározását [259.§ 9/A. pont] figyelembe
véve közcélú adománynak kizárólag közhasznú szervezet részére átadott
termékek minősülhetnek; a levelében foglalt esetben ilyenek például az
adományozó vállalkozások által az alapítványnak átadott tárgyi eszközök.
Az alapítvány által az iskolának (tovább)adott eszközök nem az Áfa tv.
közcélú adományra vonatkozó rendelkezése [11.§ (3) bekezdés a) pont]
szerint áfa-mentesek, hanem azért, mert az átadás ingyenessége miatt nem
keletkezik adóalap.
[Ingyenes termékátadás esetén akkor keletkezne mégis fizetendő adó, ha
az alapítvány az átadott eszközök áfáját azok beszerzésekor jogosult
lett volna levonásba helyezni. Erről azonban a szóban forgó beszerzések
esetében - áthárított adó hiányában - nem beszélhetünk.]
Az iskola - mint az adomány átvevője - a beszerzései kapcsán áfa
fizetésre nem köteles (nem áll fenn a fordított adózás egyik esetköre
sem).
Kérem tájékoztatásom elfogadását.
Tisztelettel:
Nemzeti Adó- és Vámhivatal
Észak-alföldi Regionális Adó Főigazgatóság
Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály
Tájékoztatási és Koordinációs Osztály
2014.11.27.
Újabb bejelentési kötelezettség a fuvarozóknak
Közúti fuvarozással járó tevékenységet a jövő év január elsejétől
csak olyan adózó folytathat, aki rendelkezik Elektronikus Közúti
Áruforgalom Ellenőrző Rendszer (EKAER) számmal. A szabályozás akkor
érvényes, ha:
Útdíjköteles gépjárművel végzik a közúti fuvarozást
a) az Európai Unió valamely tagállamából Magyarországra hoznak be terméket,
b) Magyarország az Európai Unió valamelyik országába visznek ki terméket,
c) belföldi forgalomban, első adóköteles termékértékesítés esetén nem végfelhasználó számára.
Ha az előbb felsorolt esetek bármelyike fennáll, az adózók kötelesek az állami adó- és vámhatósághoz bejelentést tenni.
A bejelentést az EKAER elektronikus felületén kell majd megtenni. Itt
az állami adó- és vámhatóság minden bejelentéshez ad majd egy EKAER
számot, mely 15 napig lesz érvényes. Aki megtette a bejelentést, annak
az EKAER számot ki kell adnia a fuvarozást végző, vagy a fuvarozást
szervező személynek, mert ennek a személynek is szüksége lesz az
azonosító számra egy hatósági ellenőrzés során.
EKAER számot kell kérni a kockázatos élelmiszerek esetén akkor is, ha:
• a terméket nem útdíjköteles gépjárművel szállítják, illetve egy
fuvar keretében egyazon címzettnek szállított termékek össztömege több
mint 200 kilogramm, illetve adó nélküli ára több, mint 250 ezer forint
• egyéb kockázatos termékek esetében, akkor, ha nem útdíjköteles a
gépjármű, és az egy fuvar keretében ugyanannak a címzettnek szállított
termékek össztömege több mint 500 kilogramm, illetve adó nélküli
ellenértéke több, mint 1 millió forint.
Jelenleg még nincs tisztázva, hogy mit jelent pontosan a kockázatos
élelmiszerek fogalma, ezt majd a későbbiekben fogják rögzíteni.
Bejelentési kötelezettség mellett bizonyos esetekben biztosíték nyújtási kötelezettség is felmerül.
Következmények EKAER számmal kapcsolatos jogsértések esetén
- Hatósági zár
- Mulasztási bírság az áru értékének 40 százalékáig
- Lefoglalás
A szabályok a 2015. január 1-jén és azt követően megkezdett fuvarozásokra vonatkoznak.
Forrás: ekaer.hu
2014.11.25.
Munkaszerződés módosítása
Gyakran előfordul, hogy a korábban megkötött munkaszerződésben foglaltakat különböző okokból módosítani kell. Az Mt.
(2012. évi I. törvény) 58. szakasza értelmében a felek a munkaszerződést közös
megegyezéssel módosíthatják. A munkaszerződés módosítására a megkötésére
vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni, melytől a 62. § (1)
bekezdése szerint eltérni nem lehet.
E megfogalmazásból következik, hogy a másik fél hozzájárulása, tehát közös
megegyezés nélkül, a munkaszerződésben foglaltakat felülírni nem lehet. Igaz a jogszabály ideiglenes jelleggel lehetőséget biztosít a munkaadónak, hogy a dolgozót
- más munkakörbe irányítsa át,
- más munkavégzési helyre küldje ki, illetve
- más munkáltatóhoz rendelje ki.
Ezek az egyoldalú intézkedések azonban nem tekinthetők a munkaszerződés módosításának.
Abból az előírásból, hogy a munkaszerződés módosítására a munkaviszony megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, egyenesen következik, hogy a munkaszerződés módosítása csak írásban érvényes. Az Mt. 44. §-a alapján, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés módosítás érvénytelenségére is csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkaszerződés módosítás hatályba lépését követő harminc napon belül.
A munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása akkor is szükséges, ha a változás kétségtelenül a munkavállaló javát szolgálja, például munkabér emelés esetén. Más kérdés, hogy az esetek többségében minderre a felek ráutaló magatartásával kerül sor.
Ahogy munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani, a módosítás elfogadására a másik felet presszionálni tilos. Például a BH2002. 458. számon megjelent jogesetben a bíróság kimondta, hogy „a munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg. A szerződés módosítása ennek megfelelően ugyancsak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet. A szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen az az álláspont, amely szerint a felmondás okszerű indokát képezheti, ha az egyik fél által kezdeményezett munkaszerződés-módosításhoz a másik fél nem járul hozzá.”
A munkaszerződés módosítása történet határozatlan és határozott időre is, viszont nem módosítható sem a munkavállaló, sem a munkáltató személye.
Vannak esetek, amikor a munkáltatónak kötelezően ajánlatot kell tenni a munkaszerződés módosítására, vagy segítenie a munkavállalót, hogy ő javasolhassa a szerződés módosítását.
- más munkakörbe irányítsa át,
- más munkavégzési helyre küldje ki, illetve
- más munkáltatóhoz rendelje ki.
Ezek az egyoldalú intézkedések azonban nem tekinthetők a munkaszerződés módosításának.
Abból az előírásból, hogy a munkaszerződés módosítására a munkaviszony megkötésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, egyenesen következik, hogy a munkaszerződés módosítása csak írásban érvényes. Az Mt. 44. §-a alapján, az írásba foglalás elmulasztása miatt a munkaszerződés módosítás érvénytelenségére is csak a munkavállaló hivatkozhat és csak a munkaszerződés módosítás hatályba lépését követő harminc napon belül.
A munkaszerződés közös megegyezéssel történő módosítása akkor is szükséges, ha a változás kétségtelenül a munkavállaló javát szolgálja, például munkabér emelés esetén. Más kérdés, hogy az esetek többségében minderre a felek ráutaló magatartásával kerül sor.
Ahogy munkaszerződést nem lehet egyoldalúan módosítani, a módosítás elfogadására a másik felet presszionálni tilos. Például a BH2002. 458. számon megjelent jogesetben a bíróság kimondta, hogy „a munkaszerződés tartalmát a felek megállapodással határozzák meg. A szerződés módosítása ennek megfelelően ugyancsak a felek közös megegyezésével, egyező akaratnyilvánításával történhet. A szerződési szabadsággal összeegyeztethetetlen az az álláspont, amely szerint a felmondás okszerű indokát képezheti, ha az egyik fél által kezdeményezett munkaszerződés-módosításhoz a másik fél nem járul hozzá.”
A munkaszerződés módosítása történet határozatlan és határozott időre is, viszont nem módosítható sem a munkavállaló, sem a munkáltató személye.
Vannak esetek, amikor a munkáltatónak kötelezően ajánlatot kell tenni a munkaszerződés módosítására, vagy segítenie a munkavállalót, hogy ő javasolhassa a szerződés módosítását.
Forrás: Széles Imre, www.ugyvezeto.hu
2014.11.20.
2015. évi adótörvény változások
Cafeteria
A változás sávos drágulást vezet be. E szerint éves 200 ezer forintig a béren
kívüli juttatások közterhei nem változnak (a juttatás értékének 1,19 szerese
után 16 százalék szja-t és 14 százalék eho-t, így összesen 35,7 százalék
közterhet kell fizetni), míg 200 000 és 450 000 forint között a SZÉP kártyára
utalt munkáltatói támogatás közterhe is ennyi marad. A 200 ezres határ felett nyújtott egyéb cafeteria, valamint a 450 ezres határ felett adott SZÉP kártya
támogatás után már 27 százalék eho-t
kell fizetni, így az összes közteher mértéke 51,17 százalékra nő.
Általános forgalmi adó
Időszakos elszámolású ügyletek
Jelenleg azoknál a
termékértékesítéseknél, szolgáltatásnyújtásoknál, ahol a felek részletfizetésben
vagy határozott idejű elszámolásban állapodtak meg, a teljesítés időpontjának a
fizetési határidőt kell tekinteni.
2015. július 1-től 3 tevékenység esetén (könyvviteli-, könyvvizsgálói- és adótanácsadói szolgáltatás) megváltozik
majd az időszakos elszámolású ügyletek Áfa teljesítési időpontjának
meghatározási módja. A teljesítés időpontjának ennél a 3 tevékenységnél fő
szabály szerint az elszámolással vagy a fizetéssel érintett időszak utolsó
napját kellene tekinteni.
2016. január 1-től pedig a tervezet szerint valamennyi elszámolási időszakos ügylet esetén az új szabályt kell
alkalmazni. Vagyis fő szabály szerint az elszámolási időszak utolsó napját kell
megadni, az áfa teljesítési időpontjának.
2. Belföldi fordított adózás
A törvény szerint, ha munkaerő
kölcsönzése, kirendelése, illetőleg személyzet rendelkezésre bocsátása olyan
építési-szerelési és egyéb szerelési munkához kapcsolódik, amelyhez nem
szükséges építési hatósági engedély, vagy építési hatósági tudomásulvétel, az
ügyletre abban az esetben is fordított adózást kell alkalmazni.
3. Belföldi tételes összesítő jelentés, bevallási kötelezettség
A belföldi tételes összesítő
jelentés értékhatára jövőre lecsökken 1
millió forintra, azaz az 1 millió forintot elérő vagy azt meghaladó áfa
összeget tartalmazó számlákról kell majd tételesen jelenteni. Mindez azt
jelenti, hogy változik a számla kötelező adattartalmára
vonatkozó áfa szabályozás is, tehát a belföldi
partner adószámának első nyolc számjegyét már 1 millió forintot elérő
áthárított áfa esetén is fel kell tüntetni.
4. Áfa bevallási gyakoriság
Változik az általános forgalmi
adó bevallási gyakorisága is, negyedéves helyett havi bevallási kötelezettség terhelné az adóévben jogelőd nélkül alakult adózót, a
megalakulástól számított adóévet követő év utolsó napjáig.
Negyedévente kell adóbevallást
benyújtania az adóalanynak akkor, ha a tárgyévet megelőző második évben az
elszámolandó adójának éves szinten összesített – vagy annak időarányos éves
szintre átszámított – összege előjelétől függetlenül eléri a 250 ezer forintot
és az általános forgalmi adóról szóló törvény szerinti termékértékesítése,
szolgáltatásnyújtása ellenértékének adó nélküli éves szinten összesített
összege meghaladja az 50 millió forintot.
Társasági adó
Elhatárolt veszteségek felhasználása
A 2015-ben kezdődő és az azt
követő adóévekben keletkező veszteségek felhasználására kizárólag a keletkezés
évét követő öt adóévben lenne mód. A
2014-ben kezdődő adóév utolsó napjáig keletkezett veszteségekre ez a szabály
nem vonatkozna, azok a veszteség keletkezésének időpontjában érvényes
feltételek mellett érvényesíthetőek, legkésőbb a 2025. december 31-ét magában
foglaló adóévben.
2. Jövedelem-(nyereség-)minimum meghatározása
Növekedik a jövedelem-(nyereség-)
minimum alapján meghatározott társasági adó összege. A jelenleg hatályos
szabályozás ugyanis lehetővé teszi, hogy a jövedelem-(nyereség-) minimum
meghatározása során az összes bevétel csökkenthető legyen az eladott áruk beszerzési értékével és az eladott közvetített szolgáltatások
értékével, ezzel szemben az új törvény ez utóbbi csökkentő tételeket már nem ismeri el.
SZJA
1. Visszamenőleges adómentesség
A vezető tisztségviselői feladatok ellátásával
kapcsolatban kötött és a társaság által fizetett felelősségbiztosítás díja adómentes lesz, méghozzá
visszamenőlegesen is. A kormány a változtatást az új Ptk. néhány rendelkezésével
indokolja, így az szja-törvény módosítása szerint a felelősségbiztosítás díját
nem kell bevételként figyelembe venni.
2. Első házasok adókedvezménye
Új intézkedés az első házasok adókedvezménye: 2015-től
a házasságot kötők első gyermekük születéséig, de legfeljebb két évig havi ötezer forint adókedvezményben
részesülhetnek. (Feltéve, hogy a pár legalább egyik tagja első
házasságát köti.)
Egyéb változások
Szocpol
A lakhatási körülmények javítása érdekében az
egygyermekes családok részére is igénybe vehető lesz a "szocpol", és
nemcsak új, de használt lakás vásárlására és meglévő lakás bővítésére is. A
támogatás maximális összege - a vállalt gyermekek számától és az igényelt
lakástól függően - 3 millió 250 ezer forint lehet.
2. Részmunkaidőben foglalkoztatás
A nők
munkába állását segíti, hogy a részmunkaidőben dolgozó kisgyermekes szülő után
ugyanúgy 100 ezer forint bruttó bérig jár 2015-től a szociális hozzájárulási
adókedvezmény a munkáltatóknak, mint a teljes munkaidősök esetében.
2014.11.13.
Lakóingatlanhoz kapcsolódó áfa levonási tilalom
Probléma, kérdés:
A jelzett Kft egy lakóingatlant vásárolt, melynek jelenleg folyik az
átminősítése, illetve átalakítása "Egyéb, nem lakás célú ingatlan"-ná.
A cég már vásárolt anyagokat, illetve végeztetett kisebb munkákat, de
még az ingatlan nyilvántartásban az ingatlan lakóingatlanként szerepel.
Az ÁFA tv. kimondja, hogy lakóingatlanhoz felhasznált anyag illetve elvégzett munka ÁFA-ja nem igényelhető vissza.
Mi az aktuális ÁFA bevallásokban ezeket az ÁFA-kat nem igényeltük vissza.
Kérdésünk az lenne, hogy:
Ezek az ÁFA-k később - amikor már az ingatlan átminősítése a telekkönyvben is be van jegyezve - visszaigényelhetők-e ?
Nyilván, ezeken a számlákon a teljesítés időpontja az átminősítést
megelőző dátum lesz, de a műszaki dokumentumok (építési napló, felmérési
napló stb) alapján igazolható, hogy ezeken a számlákon szereplő
anyagok, munkák éppen - az időközben már nem lakóingatlan -
kialakításához lettek felhasználva, mivel ezen munkák nélkül esetleg az
átminősítés sem történhetne meg.
NAV állásfoglalás (2014.10.15.):
Az általános forgalmi adóról szóló törvény a
lakóingatlanhoz kapcsolódóan tételes levonási tilalmakat határoz meg,
melyek értelmében a lakóingatlan építéséhez, felújításához szükséges
terméket, illetve szolgáltatást terhelő előzetesen felszámított adó nem
vonható le.
Az adólevonási jog fennállása szempontjából a döntő körülmény az, hogy az átalakítás lakóingatlan felújításának
minősül-e vagy sem.
Az Áfa törvény alkalmazásában
lakóingatlannak minősül:
1. a lakás céljára létesített és
2. az
ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel
nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan.
A két
feltételnek együttesen kell fennállnia ahhoz, hogy az ingatlan
lakóingatlannak minősüljön.
[Az ingatlan céljára, rendeltetésére
elsősorban az ingatlanra kiadott használatbavételi engedély tartalmából
lehet következtetni.]
Amennyiben a lakóingatlanon olyan mértékű átalakítást végeznek, amelynek
eredményeként a két feltétel közül az egyik már nem teljesül, akár az ingatlan az ingatlan-nyilvántartás szerinti
minősítése, akár a használatba vételi engedélyben megjelölt rendeltetése
megváltozik, úgy az átalakítás nem értékelhető lakóingatlan
felújításának, s így az ahhoz kapcsolódó beszerzések előzetesen
felszámított áfája sem esik levonási tilalom alá.
Az általános levonási szabályokat alkalmazva, amennyiben az ingatlan az
adóalany adóköteles tevékenységét szolgálja, az átalakításhoz kapcsolódó
áfa levonható (feltéve, hogy annak egyéb törvényi feltételei is
fennállnak). [Amennyiben az adóalany az ingatlant nem adóköteles
tevékenysége során is hasznosítja, az előzetesen felszámított adó
levonható hányadát az Áfa tv. 123.§-ában foglalt szabályok
alkalmazásával kell megállapítania.]
Az adólevonási jog akkor keletkezik, amikor az ügylettel összefüggésben a
fizetendő adót meg kell állapítani, azaz az adóalany az adólevonási
jogot legkorábban a számlák teljesítési időpontját magában foglaló
adómegállapítási időszakban érvényesítheti, illetőleg amelyben a
számlákat a fordított adózás szabályai szerint állították ki, abban az
időszakban, amelyben az adóalany a fizetendő adót is szerepelteti a
bevallásában.
Amennyiben az adóalany úgy döntött, hogy az előzőekben jelzett
időszakban nem él adólevonási jogával, úgy azt elévülési időn (5 éven)
belül bármely későbbi adómegállapítási időszakban pótlólag
érvényesítheti (önellenőriznie tehát nem szükséges).
2014. 11. 07.
Közlemény az online pénztárgépek éves felülvizsgálatáról
Az online
pénztárgépeket az üzemeltetőknek évente felül kell vizsgáltatniuk a NAV nyilvántartásában
szereplő szervizek valamelyikével.
Az éves felülvizsgálat során a szerviz elsődleges
feladat a az illegális beavatkozások kiszűrése és feltárása. Emellett ellenőrzi
és szükség esetén kicseréli az adóügyi ellenőrző egység (AEE) akkumulátorát is.
Az éves felülvizsgálatot első alkalommal a pénztárgép első üzembe helyezését
követő egy éven belül kell elvégeztetni. A felülvizsgálatot ezt követően évente
meg kell ismételni, úgy, hogy az egymást követő felülvizsgálatok között
legfeljebb egy év telhet el.
2014.10.29.
Munkahelymegőrző Támogatás
A Munkahelymegőrző támogatási program egy vissza nem térítendő támogatás.
Támogatás állapítható meg az után a munkavállaló után, akit a
kérelem benyújtását megelőzően a munkáltató hat hónapja foglalkoztat, továbbá vállalja a munkavállalónak a támogatás folyósítása alatti
foglalkoztatását, valamint továbbfoglalkoztatását.
A támogatásban részt vevő munkavállalók létszámát a munkáltató határozza
meg.
A támogatás időtartama
a munkáltató választása alapján minimum
három hónap, maximum egy év lehet. A támogatás összege havonta kerül
folyósításra.
A támogatás mértéke a munkavállaló munkabére és járulékai együttes összegének
70-75 százalékáig terjedő mértékben
állapítható meg (évi 800 ezer Ft-tól 1,5 millió Ft-ig munkavállalónként),
havi mértéke nem haladhatja meg a kötelező legkisebb
munkabér 150 %-át.
A támogatás feltétele,
hogy a munkáltató igazolja, hogy a támogatni kívánt munkavállalót, a kérelem benyújtását megelőző legalább hat hónapban foglalkoztatta.
Kizáró
tényezők:
- csődeljárás, felszámolási eljárás, végelszámolás alatt áll
- lezárt adótartózása van
- munkaügyi bírság megfizetésére kötelezett
- saját tőkéje negatív és a törzstőke (alaptőke) a jogszabályban előírt legkisebb mértéke alá csökkent.
Munkavállalóra vonatkozó kritériumok:
- Hat hónapja foglalkoztatják az adott cégnél
- határozatlan a munkaviszonya
- nem lehet kismama, nyugdíjas
- ügyvezetőre, tulajdonosra nem kérhető támogatás
- minimum 4 órában foglalkoztatják
- Maximum keresete nem haladhatja meg a nettó 400.000 HUF-ot
Jogszabályi
háttér: A foglalkoztatás
elősegítéséről, ellátásáról szóló MÜM rendelet, az Európai Közösség támogatásokra való alkalmazásáról szóló
1998/2006/EK rendelet, a munkahelymegőrzés
támogatás nyújtásáról.
2014.10.28.
Számos cég jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik, ami sok szempontból hátrányos számukra. Ugyanakkor az új Ptk. alapján a kft.-k legkésőbb 2016. március 15. napjáig kötelesek felemelni törzstőkéjüket 3 millió forintra. Vajon lehetséges-e, hogy egy cég úgy emelje meg a törzstőkéjét, hogy közben megszabadul a tagi kölcsöntől is?
A tagi kölcsön a fizetési nehézségekkel küzdő cégek egyik elterjedt megoldása arra, hogy áthidalják a pénzügyileg nehéz időszakokat. Tagi kölcsön esetén a cég saját tagjától kap pénzt, így nem kell külső forrásokat igénybe vennie.
A tagi kölcsön tehát jogi szempontból kölcsönszerződés, amelynek keretében a cégnek a saját tagja ad kölcsön egy meghatározott pénzösszeget. Sok helyen olvashatjuk, hogy a tagi kölcsönre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A kölcsönszerződés tekintetében azonban sem a régi Ptk., sem az új Ptk. nem teszi kötelezővé az írásos formát. Így a kölcsönszerződés lényegében az összeg átadásával is létrejön, még akkor is, ha például fizetési nehézségekkel küzdő cégünk telefonszámláját saját pénzünkből fizetjük ki, és ezt a könyvelő tagi kölcsönként könyveli el.
Mint minden kölcsönt, a tagi kölcsönt is vissza kell fizetni, és amíg ez nem történik meg, a cég szempontjából tartozásnak minősül. Ez akadálya lehet akár a cég végelszámolásának is, hiszen tartozással rendelkező céget végelszámolással nem lehet megszüntetni.
Törzstőkeemelés tagi kölcsönből
A régi és az új Ptk. megegyezik abban, hogy egy cég törzstőkéje a tagok pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásaiból (apportból) áll. Az apport lehet például valamilyen értékkel bíró dolog, ingatlan, de lehet értékkel bíró jog vagy akár a tag valamely elismert követelése is. Ehhez hasonlóan a tag a törzstőke emelésekor kötelező hozzájárulását is teljesítheti apportként.
Nem vitatható, hogy a tagnak a céggel szemben fennálló, tagi kölcsön visszafizetése iránti igénye olyan követelés, amely vagyoni értékkel bír. Így a Ptk. alapján a tagikölcsön-követelés apportálható.
Azaz lehetséges, hogy a tag a cég törzstőkéjének megemelésekor a céggel szembeni tagikölcsön-követelését ruházza át a cégre. Ebben az esetben a cég meg fogja szerezni a saját magával szemben fennálló tagikölcsön-követelést, így a visszafizetési kötelezettsége természetesen megszűnik.
Tehát ily módon törzstőkeemeléskor a cég tagja teljesíteni tudja a hozzájárulási kötelezettségét, és egyben a cég megszabadul a tagikölcsön-tartozásától. (De nem ez az egyetlen megoldás, hogy kivédjük a hárommilliós határ eléréséhez szükséges befizetést!)
Illetékfizetési kötelezettség?
Ha a tag elengedi a céggel szemben fennálló tagikölcsön-követelését, a cégnek ajándékozási illetéket kell fizetni, hiszen a fennálló követelését ellenszolgáltatás nélkül szüntette meg. Felmerül a kérdés, hogy a tagi kölcsönből való törzstőkeemelés nem ugyanilyen „elengedésnek” minősül-e, ami ajándékozási illeték fizetésével jár?
Az illetéktörvény szerint ajándékozási illetéket akkor kell fizetni, ha vagyoni értékkel bíró jogról valaki ingyenesen lemond. Tehát a tagi kölcsön apportálása esetén azt kell megvizsgálni, hogy fennáll-e az ingyenesség. Véleményem szerint ez esetben nincs szó ingyenességről, mert a tagi kölcsön apportálásával a tag egyrészt nagyobb értékű részesedést szerez a cégben az ezzel járó jogokkal együtt. Másrészt ezzel a tag is mentesül a törzstőkeemeléskor a cég irányában vállalt hozzájárulási kötelezettsége alól.
Az adóhatóság sajnos még nem adott ki általános érvényű állásfoglalást a tagi kölcsön apportálása és az ajándékozási illeték kapcsán, ami tisztázná az ezzel kapcsolatos álláspontját. Így jelenleg egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság egyedileg dönt arról, hogy miként kezeli a tagi kölcsönből való tőkeemelés kérdését.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Forrás: www.piacesprofit.hu
2014.10.28.
A járulékokon szívesen spórolunk munkáltatóként. Legálisan csökkenthetjük kiadásainkat, ha tartósan munkanélkülit vagy pályakezdőt foglalkoztatunk. Összefoglaltuk, ki után és pontosan mennyi járulékkedvezményt vehet igénybe a munkaadó.
Napi nyolc órában, kétszázezer forintos bruttóra bejelenteni valakit ma 257 ezer forintba kerül, miközben a munkavállaló zsebében mindössze nettó 131 ezer forint marad. Ez azt jelenti, hogy adókra és járulékokra az alkalmazott bérének közel fele megy el.
Széles Imre járulékszakértő, az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíj-ellenőrzési Osztályának főosztályvezetője, szerint egy teljesen átlagos munkakörbe a 25 év alatti pályakezdőket vagy az 55 év felettieket, tartósan álláskeresőket és a kisgyermekes anyákat éri meg a leginkább felvennünk. De nem árt, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy a gyesről érkező kismama fél év múlva esetleg újra szülési szabadságot vesz ki, a pályakezdők csak egy hosszabb betanítási idő után fognak tudni érdemi munkát végezni, és a tartósan munkanélkülieknél kérdéses, hogy nincs-e baj a képességeikkel.
A kedvezmények egy részét, arányosan csökkentve a mértéküket, részmunkaidős foglalkoztatás esetén is igénybe vehetjük, elesünk viszont a lehetőségtől, ha a dolgozót nem csak az előre meghatározott munkakörben alkalmazzuk. A megtakarítás a teljes hónapra jár akkor is, ha a munkavállaló valamikor a hónap folyamán kezdett vagy töltötte be az adott életkort, de az egyes kedvezmények se egymással, se más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatók össze.
– Ha például a munkaadó egy 55 év feletti és alkalmazása előtt tartósan munkanélküli jelentkezőt választ ki, akkor csak az egyik kritérium után kap majd kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a hasonló formában működő Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz programmal se kombinálhatja az akcióterv elemeit. A cégvezetőnek kell kiszámolnia és eldöntenie, hogy hogyan jár jobban.
Ki után mennyi adókedvezmény jár a szociális hozzájárulási adó törvény (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete) alapján?
Az után a 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló után, akinek legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonya van, a munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka jár kedvezményként a foglalkoztatás első két évében.
Az e feltétellel nem rendelkező 25 év alatti, valamint az 55 év feletti munkavállaló esetében a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott munkabérének, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százalékával.
Abban a hónapban, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a kétéves időtartam véget ér, a kedvezmény az egész hónapban megilleti a kifizetőt. A kedvezménnyel érintett munkavállalók szakképzési hozzájárulásának alapja havonta és munkavállalónként 100 ezer forinttal (részmunkaidő esetében ennek arányos részével) csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.
Már nem váltható ki ugyan, de a még érvényes kártya alapján a kedvezmény a munkaadót 2014. december 31-éig megilleti. Olyan munkavállaló után, akinek START Kártyája és legalább középfokú végzettsége van, maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően az első évben 17, a második évben pedig 7 százalékkal csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. Felsőfokú végzettségű dolgozó esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig terjedhet, és a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék, további 3 hónapban pedig 7 százalék lehet.
A kedvezmény a tartósan álláskeresőnek minősülő személy munkaviszonyban történő alkalmazása során vehető igénybe. Mértéke az első két évben a bruttó munkabér (legfeljebb 100 ezer forint) 27 százaléka, míg a harmadik évben 14,5 százaléka. A kedvezménnyel érintett munkavállalók esetében a szakképzési hozzájárulás alapja havonta és munkavállalónként 100 ezer forinttal (részmunkaidő esetében ennek arányos részével) csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.
Az ellátások folyósítása alatt vagy az azt követően alkalmazott munkavállaló után a szociális hozzájárulási adó csökkenthető havonta a munkavállaló bruttó munkabérének (legfeljebb havi 100 ezer forint, illetve részmunkaidő esetén az arányos rész) 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, és 14,5 százalékával a harmadik évben. Ez a kedvezmény az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető.
Ez az egyetlen olyan szociális hozzájárulási adókedvezmény, amit a nem munkaviszonyban álló vállalkozók is igénybe vehetnek, ha 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesültek. Továbbá, ha rokkantsági ellátásban részesültek, és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A kedvezmény egyenlő az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Az egyéni és társas vállalkozónak automatikusan jár a kedvezmény, nincs szükség Rehabilitációs Kártyára.
– az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból
– a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.
Forrás: www.piacesprofit.hu
2014.10.28.
Törzstőkeemelés tagi kölcsönből
Számos cég jelentős összegű tagi kölcsönnel rendelkezik, ami sok szempontból hátrányos számukra. Ugyanakkor az új Ptk. alapján a kft.-k legkésőbb 2016. március 15. napjáig kötelesek felemelni törzstőkéjüket 3 millió forintra. Vajon lehetséges-e, hogy egy cég úgy emelje meg a törzstőkéjét, hogy közben megszabadul a tagi kölcsöntől is?
A tagi kölcsön a fizetési nehézségekkel küzdő cégek egyik elterjedt megoldása arra, hogy áthidalják a pénzügyileg nehéz időszakokat. Tagi kölcsön esetén a cég saját tagjától kap pénzt, így nem kell külső forrásokat igénybe vennie.
A tagi kölcsön tehát jogi szempontból kölcsönszerződés, amelynek keretében a cégnek a saját tagja ad kölcsön egy meghatározott pénzösszeget. Sok helyen olvashatjuk, hogy a tagi kölcsönre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. A kölcsönszerződés tekintetében azonban sem a régi Ptk., sem az új Ptk. nem teszi kötelezővé az írásos formát. Így a kölcsönszerződés lényegében az összeg átadásával is létrejön, még akkor is, ha például fizetési nehézségekkel küzdő cégünk telefonszámláját saját pénzünkből fizetjük ki, és ezt a könyvelő tagi kölcsönként könyveli el.
Mint minden kölcsönt, a tagi kölcsönt is vissza kell fizetni, és amíg ez nem történik meg, a cég szempontjából tartozásnak minősül. Ez akadálya lehet akár a cég végelszámolásának is, hiszen tartozással rendelkező céget végelszámolással nem lehet megszüntetni.
Törzstőkeemelés tagi kölcsönből
A régi és az új Ptk. megegyezik abban, hogy egy cég törzstőkéje a tagok pénzbeli és nem pénzbeli vagyoni hozzájárulásaiból (apportból) áll. Az apport lehet például valamilyen értékkel bíró dolog, ingatlan, de lehet értékkel bíró jog vagy akár a tag valamely elismert követelése is. Ehhez hasonlóan a tag a törzstőke emelésekor kötelező hozzájárulását is teljesítheti apportként.
Nem vitatható, hogy a tagnak a céggel szemben fennálló, tagi kölcsön visszafizetése iránti igénye olyan követelés, amely vagyoni értékkel bír. Így a Ptk. alapján a tagikölcsön-követelés apportálható.
Azaz lehetséges, hogy a tag a cég törzstőkéjének megemelésekor a céggel szembeni tagikölcsön-követelését ruházza át a cégre. Ebben az esetben a cég meg fogja szerezni a saját magával szemben fennálló tagikölcsön-követelést, így a visszafizetési kötelezettsége természetesen megszűnik.
Tehát ily módon törzstőkeemeléskor a cég tagja teljesíteni tudja a hozzájárulási kötelezettségét, és egyben a cég megszabadul a tagikölcsön-tartozásától. (De nem ez az egyetlen megoldás, hogy kivédjük a hárommilliós határ eléréséhez szükséges befizetést!)
Illetékfizetési kötelezettség?
Ha a tag elengedi a céggel szemben fennálló tagikölcsön-követelését, a cégnek ajándékozási illetéket kell fizetni, hiszen a fennálló követelését ellenszolgáltatás nélkül szüntette meg. Felmerül a kérdés, hogy a tagi kölcsönből való törzstőkeemelés nem ugyanilyen „elengedésnek” minősül-e, ami ajándékozási illeték fizetésével jár?
Az illetéktörvény szerint ajándékozási illetéket akkor kell fizetni, ha vagyoni értékkel bíró jogról valaki ingyenesen lemond. Tehát a tagi kölcsön apportálása esetén azt kell megvizsgálni, hogy fennáll-e az ingyenesség. Véleményem szerint ez esetben nincs szó ingyenességről, mert a tagi kölcsön apportálásával a tag egyrészt nagyobb értékű részesedést szerez a cégben az ezzel járó jogokkal együtt. Másrészt ezzel a tag is mentesül a törzstőkeemeléskor a cég irányában vállalt hozzájárulási kötelezettsége alól.
Az adóhatóság sajnos még nem adott ki általános érvényű állásfoglalást a tagi kölcsön apportálása és az ajándékozási illeték kapcsán, ami tisztázná az ezzel kapcsolatos álláspontját. Így jelenleg egy esetleges ellenőrzés során az adóhatóság egyedileg dönt arról, hogy miként kezeli a tagi kölcsönből való tőkeemelés kérdését.
Dr. Szabó Gergely
ügyvéd
Dr. Kocsis Ildikó Ügyvédi Iroda
Forrás: www.piacesprofit.hu
2014.10.28.
Mikor mennyit spórolhatunk a cégnek?
A járulékokon szívesen spórolunk munkáltatóként. Legálisan csökkenthetjük kiadásainkat, ha tartósan munkanélkülit vagy pályakezdőt foglalkoztatunk. Összefoglaltuk, ki után és pontosan mennyi járulékkedvezményt vehet igénybe a munkaadó.
Napi nyolc órában, kétszázezer forintos bruttóra bejelenteni valakit ma 257 ezer forintba kerül, miközben a munkavállaló zsebében mindössze nettó 131 ezer forint marad. Ez azt jelenti, hogy adókra és járulékokra az alkalmazott bérének közel fele megy el.
Széles Imre járulékszakértő, az Országos Nyugdíjbiztosítási Igazgatóság Nyugdíj-ellenőrzési Osztályának főosztályvezetője, szerint egy teljesen átlagos munkakörbe a 25 év alatti pályakezdőket vagy az 55 év felettieket, tartósan álláskeresőket és a kisgyermekes anyákat éri meg a leginkább felvennünk. De nem árt, ha azzal is tisztában vagyunk, hogy a gyesről érkező kismama fél év múlva esetleg újra szülési szabadságot vesz ki, a pályakezdők csak egy hosszabb betanítási idő után fognak tudni érdemi munkát végezni, és a tartósan munkanélkülieknél kérdéses, hogy nincs-e baj a képességeikkel.
A kedvezmények egy részét, arányosan csökkentve a mértéküket, részmunkaidős foglalkoztatás esetén is igénybe vehetjük, elesünk viszont a lehetőségtől, ha a dolgozót nem csak az előre meghatározott munkakörben alkalmazzuk. A megtakarítás a teljes hónapra jár akkor is, ha a munkavállaló valamikor a hónap folyamán kezdett vagy töltötte be az adott életkort, de az egyes kedvezmények se egymással, se más, a szociális hozzájárulási adókból érvényesíthető kedvezménnyel nem vonhatók össze.
– Ha például a munkaadó egy 55 év feletti és alkalmazása előtt tartósan munkanélküli jelentkezőt választ ki, akkor csak az egyik kritérium után kap majd kedvezményt. Ez azt jelenti, hogy a hasonló formában működő Start Plusz, Start Extra vagy Start Bónusz programmal se kombinálhatja az akcióterv elemeit. A cégvezetőnek kell kiszámolnia és eldöntenie, hogy hogyan jár jobban.
Ki után mennyi adókedvezmény jár a szociális hozzájárulási adó törvény (2011. évi CLVI. törvény IX. fejezete) alapján?
25 év alatti és 55 év feletti foglalkoztatottak
Az után a 25 év alatti, pályakezdő munkavállaló után, akinek legfeljebb 180 nap – biztosítási kötelezettséggel járó – munkaviszonya van, a munkabére, de legfeljebb 100 ezer forint 27 százaléka jár kedvezményként a foglalkoztatás első két évében.
Az e feltétellel nem rendelkező 25 év alatti, valamint az 55 év feletti munkavállaló esetében a kedvezmény egyenlő a foglalkoztatott munkabérének, de legfeljebb 100 ezer forintnak a 14,5 százalékával.
Abban a hónapban, amelyben a munkavállaló a 25. vagy 55. évét betölti, vagy amelyben a kétéves időtartam véget ér, a kedvezmény az egész hónapban megilleti a kifizetőt. A kedvezménnyel érintett munkavállalók szakképzési hozzájárulásának alapja havonta és munkavállalónként 100 ezer forinttal (részmunkaidő esetében ennek arányos részével) csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.
START Kártya-birtokosok
Már nem váltható ki ugyan, de a még érvényes kártya alapján a kedvezmény a munkaadót 2014. december 31-éig megilleti. Olyan munkavállaló után, akinek START Kártyája és legalább középfokú végzettsége van, maximum a minimálbér 150 százalékáig terjedően az első évben 17, a második évben pedig 7 százalékkal csökkenthető a szociális hozzájárulási adó. Felsőfokú végzettségű dolgozó esetén a csökkentés mértéke maximum a minimálbér kétszereséig terjedhet, és a foglalkoztatás első 9 hónapjában 17 százalék, további 3 hónapban pedig 7 százalék lehet.
Tartósan álláskereső személyek
A kedvezmény a tartósan álláskeresőnek minősülő személy munkaviszonyban történő alkalmazása során vehető igénybe. Mértéke az első két évben a bruttó munkabér (legfeljebb 100 ezer forint) 27 százaléka, míg a harmadik évben 14,5 százaléka. A kedvezménnyel érintett munkavállalók esetében a szakképzési hozzájárulás alapja havonta és munkavállalónként 100 ezer forinttal (részmunkaidő esetében ennek arányos részével) csökkenthető a foglalkoztatás első két évében.
Anyasági ellátásban részesülők
Az ellátások folyósítása alatt vagy az azt követően alkalmazott munkavállaló után a szociális hozzájárulási adó csökkenthető havonta a munkavállaló bruttó munkabérének (legfeljebb havi 100 ezer forint, illetve részmunkaidő esetén az arányos rész) 27 százalékával a foglalkoztatás első két évében, és 14,5 százalékával a harmadik évben. Ez a kedvezmény az anyasági ellátások folyósításának megszűnését követő hónaptól számított 45. hónap végig, de legfeljebb 3 évig érvényesíthető.
Járulékkedvezmény megváltozott munkaképességű vállalkozóknak
Ez az egyetlen olyan szociális hozzájárulási adókedvezmény, amit a nem munkaviszonyban álló vállalkozók is igénybe vehetnek, ha 2011. december 31-én rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra voltak jogosultak, és a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól szóló törvény alapján rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesültek. Továbbá, ha rokkantsági ellátásban részesültek, és egészségi állapotuk a rehabilitációs hatóság komplex minősítése alapján 50 százalékos vagy kisebb mértékű. A kedvezmény egyenlő az egyéni vállalkozó által saját maga után megállapított, illetve a tag után a kifizető által megállapított adóalap, de legfeljebb a minimálbér kétszeresének 27 százalékával. Az egyéni és társas vállalkozónak automatikusan jár a kedvezmény, nincs szükség Rehabilitációs Kártyára.
A szociális hozzájárulási adóból részkedvezmény illeti meg
– az egyéni vállalkozót a saját maga után fizetendő adóból
– a közkereseti társaságot, a betéti társaságot, a korlátolt felelősségű társaságot, a közös vállalatot, az egyesülést, az európai gazdasági egyesülést, a szabadalmi ügyvivői irodát, a szabadalmi ügyvivői társaságot, az ügyvédi irodát, a közjegyzői irodát, a végrehajtói irodát, az egyéni céget a tagjával fennálló adófizetési kötelezettséget eredményező jogviszonyára tekintettel terhelő adóból.
Forrás: www.piacesprofit.hu
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése